1994–1998 - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 7 (207. szám)
Napirenden kívüli felszólalók: HORN GYULA


HORN GYULA miniszterelnök: Köszönöm, elnök úr.

Bár már megszokhattam volna.

Tehát szó sincs arról egyfelől, hogy a kormány partner lenne abban, hogy most elinduljanak a már megkötött egyezmények módosítására, illetve olyan igényeknek a bejelentésével, amellyel ellehetetlenítik a költségvetést vagy - ha úgy tetszik - jogtalan igények lennének.

Tehát ennek az ügynek a problémáját, amely örökség, meg kell oldani a jövőben is.

A vizsgálat rámutatott arra is - mint ahogy egyszer már itt beszámoltunk '95 elején a parlamentnek, vagy tavaszán -, hogy igen, sajnos, 1994-ben, az új kormány megalakulása előtt a privatizációs dokumentumok, leltárak, nyilvántartások tömege tűnt el. De az is beigazolódott - ez nem új -, ezért sem vezetett komoly sikerre a privatizációt vizsgáló bizottság munkája. De az viszont új, kiderült azután, hogy magánemberek, magánszemélyek kezébe került ezeknek a dokumentumoknak a jó része. Tehát éppen ezért tartjuk fontosnak a kormányzati döntésnek azon elemét, hogy igenis meg kell vizsgálni ennek az új helyzetnek, jelenségnek a fényében, hogy mi történt az ÁPV Rt. jogelődjénél, az ÁVÜ-nél és az ÁV Rt.-nél a korábbi dokumentumokkal kapcsolatban. Én most is azt mondom - és hangsúlyozni szeretném az önkormányzatok felé, amit nagyon fontosnak tartok -, hogy bármiféle vizsgálat indul abban az értelemben, hogy milyen lehet a további teljesítése az állami kötelezettségeknek, ezek csak megalapozottak, indokoltak lehetnek. De ami megalapozott, indokolt, ezeket az önkormányzati igényeket a kormány teljesíteni fogja.

Nagyon szeretném a szíves figyelmüket ugyanakkor az ügy kapcsán felhívni a következőkre. Én már kértem a szeptember 18-i politikai vitanap kapcsán - sajnos, válaszokat nem kaptam -, hogy próbáljuk legalább itt a parlamentben, a parlamenti pártok között az alapvető erkölcsi normákat betartani. Mit értek ezalatt, (Zúgolódás, taps az ellenzék padsoraiban.) hölgyeim és uraim? Ezalatt azt értem, hogy egyetlen képviselőnek sincs erkölcsi alapja rágalmakat szórni akár a koalícióra, akár a pártjaira, akár pedig bármelyik képviselőjére. (Dr. Pusztai Erzsébet: A miniszterelnöknek sincs.) Bármilyen felvetéssel, ami meg van alapozva, vagy gyanúval - alapos gyanú -, mi készek vagyunk ezzel szembenézni és kivizsgálni. És itt is meg szeretném erősíteni, bárkiről legyen szó, a kormány kíméletlenül el fog járni ilyen ügyekben. (Zúgolódás az ellenzék padsoraiban. - Közbeszólás: Tükörbe kell nézni!) De az is elfogadhatatlan a számomra, hogy önök itt, egyesek, a parlament falain kívül tovább folytatják a hangulatkeltést, az uszítást, nem éppen parlamentáris eszközökkel. (Dr. Pusztai Erzsébet: Uszítás?) Legyen az határon túliak közötti tevékenység és minden más.

Azért gondolkozzanak el azon, hogy kinek az érdekeit szolgálják ezek a hisztérikus, uszító fellépések!

Semmiképpen sem szolgálják a politikai stabilitás érdekeit, márpedig az valóban nemzeti ügy. Ezért felelős az ellenzék is és a kormánykoalíció is. (Felzúdulás az ellenzéki padsorokban.) Meggyőződésem szerint ebben a tekintetben is meg kell próbálnunk előrelépni programunkban, és a parlament elé is fogjuk terjeszteni azt a programot, amely a közélet tisztaságának erősítése jegyében további szervezeti intézkedéseket tartalmaz, és ugyanakkor társadalmi szintű lépéseket, kezdeményezéseket is.

Én nem akarom untatni önöket azzal, amit ennek érdekében az elmúlt időszakban, az elmúlt években tettünk. Nekem meggyőződésem, hogy nem az gyengíti bárkinek, kormánynak vagy parlamenti pártnak a hitelét, hogyha feltár egy ügyet, hanem az, hogyha eltussolja. Én azt kérem önöktől, hogy ennek megfelelően kezeljük az ügyet.

Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.)