1994–1998 - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 28 (180. szám)
Napirenden kívüli felszólalók: HORN GYULA


HORN GYULA miniszterelnök: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim!

Bizonyára emlékeznek arra, hogy egy héttel ezelőtt egy azonnali kérdés kapcsán elmondottam, hogy a MiG-29-esek lengyelországi hadgyakorlatával kapcsolatban valóban mulasztás történt, s azt követően elrendeltem a honvédelmi miniszter úron keresztül egy vizsgálatot.

Nos, ennek a vizsgálatnak az eredményéről kívánom önöket és a közvéleményt tájékoztatni.

Megállapítást nyert a következő: bizonyára nem ismerik pontosan, hogy milyen rendben történik egy-egy külföldi hadgyakorlat lebonyolítása. A Magyar Honvédség Parancsnoksága a két- és többoldalú nemzetközi egyezmények alapján elkészíti az éves külföldi hadgyakorlatok tervét. Nos, ezt a hadgyakorlati tervet a Honvédelmi Minisztérium Kollégiuma vitatja meg, s mint ahogy ez legutóbb is történt, alaposan mérlegeli, hiszen komoly költségvetési kihatása van a hadgyakorlatoknak. Meg kívánom jegyezni, hogy ennek a kollégiumnak a tagja a Magyar Honvédség parancsnoka, illetve vezérkari főnöke is.

A '96-os külföldi hadgyakorlatok tervét ez év márciusában hagyta jóvá a Honvédelmi Minisztérium Kollégiuma. Ebben a döntésben 21 külföldi hadgyakorlatról van szó, és mind a munkatervben, mind a programban, amely a Magyar Honvédség számára konkrétumoka tartalmaz, csak az van feltüntetve, hogy melyik negyedévben kerül sor az egyes hadgyakorlatokra.

Ezt azért szeretném aláhúzni, mert a minisztérium kollégiumának döntése után kezdődik meg az időpontok egyeztetése. Ez történt ebben az esetben is. A kollégium döntése ugyanakkor alapját képezi a közigazgatási egyeztetésnek, a kormány-előterjesztésnek, s ezt követően a parlamenti előterjesztésnek. Ebben a kérdéses ügyben is ez történt.

Megállapítást nyert, hogy mulasztás történt. Mulasztás történt, méghozzá két személy, illetve szervezet részéről a Magyar Honvédségen és a minisztériumon belül. Tudniillik, a Magyar Honvédség Repülő és Légvédelmi Főcsoportfőnöksége, amikor kiadta az intézkedést a konkrét hadgyakorlatra, nem győződött meg arról, hogy ennek megvan-e a törvényes alapja, vagyis az Országgyűlés határozata. Nem nézett utána, hogy adottak-e a parancs kiadásának és végrehajtásának törvényes feltételei.

Másodszor: a Honvédelmi Minisztérium illetékes helyettes államtitkára ügyrendszerű feladata az, hogy ellenőrizze, hogy van-e országgyűlési határozat a kérdéses hadgyakorlatra. Ezt együtt kellett volna neki elvégezni ezt az ellenőrzést a Honvédelmi Minisztérium Katonai Főosztályával. Ők kaptak tájékoztatást a vezérkartól, a Magyar Honvédség vezérkarától, amely levelekben utalás van a lengyelországi hadgyakorlat időpontjára. A levél egyébként arról szól alapvetően, hogy kezdeményezik az Országgyűlés honvédelmi bizottsága tagjainak a meghívását erre a hadgyakorlatra. De ebben már konkrét időpont is szerepel.

Tehát elmulasztották az ellenőrzést, és ugyanakkor az illetékes államtitkár-helyettes az időpontról, a konkrét időpontról nem tájékoztatta sem a közigazgatási, sem a politikai államtitkárt, s ezen keresztül a minisztert sem. Tehát egyikük sem tudott, és nem is tudhatott a konkrét időpontról. Ennek következtében a kormány se foglalkozott vele, tisztelt hölgyeim és uraim, nem tudhatott a konkrét időpontról. (Morajlás a jobb oldalon.) Hangsúlyozni szeretném ennek kapcsán is, hogy Keleti György honvédelmi miniszter urat nem terheli személyes felelősség az országgyűlési határozat meg nem hozataláért. (Közbeszólás a jobb oldalon: Ki a miniszter?)

Viszont amint tudomására jutott a dolog, a törvényességi felügyeleti jogával élve azonnal leállította a hadgyakorlatot. Ezzel egyidejűleg elkészített egy utasítást, amely utasítás kimondja, tartalmazza, hogy ezentúl minden ilyen külföldi hadgyakorlat ügyében, annak
időpontjáról, lebonyolításáról vele együtt születhet csak intézkedés.

A harmadik, amit alá szeretnék húzni, hogy támogatom azt a kezdeményezést, hogy az Országgyűlés honvédelmi bizottsága vizsgálja ki a kérdést. A következők miatt:

Először: a vizsgálat során írásos dokumentumok kerültek elő arról, hogy 1992 májusában ugyancsak Lengyelországban folytatott gyakorlatot tíz MiG-21-es. 1993 májusában ugyancsak tíz MiG-21-es és hat MiG-23-as folytatott hadgyakorlatot. S 1993 júniusában, Lengyelországban légvédelmi rakétagyakorlatra került sor.

Ezeket a gyakorlatokat sem a Honvédelmi Minisztérium Kollégiuma, sem a MagyarHonvédség vezetői tanácsa, sem pedig az Országgyűlés nem vitatta meg és nem hagyta jóvá '92-ben, '93-ban.
Már ezért is fontos - így van, kulturáltan.... - már ezért is fontos, tisztelt Országgyűlés (Moraj, derültség jobbról.), hogy a honvédelmi bizottság tisztázza, hogy mi történt, miért nem került sor országgyűlési jóváhagyásra az előbb említett hadgyakorlatok ügyében.
Másodszor. Megítélésem szerint az Alkotmánybíróságtól egy értelmezést kellene kérnünk arról, hogy milyen, külföldön végrehajtott hadgyakorlathoz kell országgyűlési határozat.

Hiszen az alkotmány kimondja, hogy a hatályos nemzetközi szerződéseken alapuló hadgyakorlat, illetőleg az ENSZ felkérésére végzett békefenntartó tevékenységek kivételével - tehát ezekre nem kell külön országgyűlési határozat - minden más esetben szükséges. Tehát értelmezés kellene arról, hogyha kétoldalú megállapodást kötünk, mondjuk a lengyelekkel, hogy ez a parlament hatásköre-e vagy sem. Annak érdekében is, hogy a jövőben ne lehessen ekörül vita. Csak meg kívánom említeni, hogy alapvetően, pl. Lengyelországban végzett hadgyakorlatok egy '91-es magyar-lengyel kétoldalú megállapodáson nyugszanak, amit az akkori honvédelmi miniszter, Für Lajos írt alá lengyel partnerével. (Moraj jobbról.)

A következő megjegyzéseket, véleményt szeretném még fűzni az esethez.

Először. Helyes az, hogy a magyar légierő gépei Lengyelországban végzik a hadgyakorlatot, hiszen a MiG-29-esek esetében erre Magyarországon nincs lehetőség a gépek teljesítménye miatt. Ez gyakorlatilag nem más, ez a hadgyakorlat lebonyolítása, mint egy bérlemény, tehát béreljük a feltételeket Lengyelországban. Nyilvánvaló, hogy a védelmi erők felkészültségi okának teljesítése érdekében szükség van ezekre a gyakorlatokra.

Másodszor. Senki nem kívánta eltitkolni a hadgyakorlat tényét. (Bekiabálás jobbról: Nahát!) Hiszen a magyar sajtó is erről tudósítást adott; hadd említsem meg ezzel kapcsolatban a Magyar Távirati Irodának azt a közleményét, hogy első éleslövészeti hadgyakorlatra került sor Lengyelországban, a kecskeméti repülőezred végrehajtásában, s kitűnő eredménnyel zárult.

Harmadszor. Senkit - és főképpen a Magyar Köztársaságot és nemzetközi kapcsolatait - nem ért semmiféle kár ennek az ügynek a kapcsán. Nagyon fontos mai viszonyaink közepette az is, hogy aláhúzzuk: senki nem nyerészkedett ennek az ügynek a kapcsán, a dolgokat teljesítette, és a zavarokat pedig meg kell szüntetni. (Jobbról zaj.)

Negyedszer. A honvédelmi miniszter úr, Keleti György tette a dolgát, hölgyeim és uraim. És hadd jegyzem meg, hogy az, amit egyes ellenzéki képviselőtársaim művelnek - ennek az ügynek a kapcsán -, sem nekünk, sem az ország tekintélyének nem használ. (Jobbról bekiabálás: Mert ez használt.- Zaj.) Egészen odáig, hogy az egyik ellenzéki párt vezetője lenyilatkozta, hogy ez az ügy destabilizálja a régiót. (Jobbról zaj.) Szerintem az országot és a kormányt destabilizálja

Tisztelt Országgyűlés! Én ezzel az ügyet a magam részéről lezártam, és azt kérem a tisztelt képviselőtársaimtól, hogy foglalkozzunk valóban olyan ügyekkel, amelyek az országot érdemben érintik. (Dr. Trombitás Zoltán: Nyomozóhivatal. - Zaj jobbról.

Köszönöm szépen. (Taps.)