1994–1998 - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. március 6 (154. szám)
A feketegazdaság kérdésérõl és az ellene való küzdelem kormányzati és társadalmi teendõirõl szóló politikai vita: HORN GYULA


1994–1998 / 1996. évi tavaszi ülésszak / 1996. március 6 (154. szám) / A feketegazdaság kérdésérõl és az ellene való küzdelem kormányzati és társadalmi teendõirõl szóló politikai vita / HORN GYULA

HORN GYULA miniszterelnök: Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Azért is üdvözlöm ezt a parlamenti vitanapot, ennek a témának a megtárgyalását, hiszen így közvetlenül tájékoztathatjuk a közvéleményt arról, hogy mik a parlamenti képviselők elgondolásai, melyek azok a vélemények, amelyeket a kormánynak fontos figyelembe vennie. S hozzá szeretném tenni, azért is, mert a kormány elmondhatja, beszámolhat arról, hogy mit tett és mit kíván tenni a feketegazdaság visszaszorítása érdekében. Azért visszaszorítást jelöltünk meg, mert felszámolni nem lehet. De egyáltalán nem mindegy, hogy a feketegazdaság aránya mekkora. Akár a GDP-ben, akár valamennyi olyan területre vonatkozóan, amelyet feketegazdaságnak nevezünk. A másik, amit nagyon fontosnak tartok aláhúzni: az országban járva úgy ítélem meg, hogy az emberek nem érzékelik, hogy valami érdemleges történt ezen a területen. S feltehetően nem az emberek tehetnek erről, hanem mi magunk, a közélet szereplői. Hogy nem tudtuk bemutatni vagy nem tudtunk megfelelő és hatékony lépéseket tenni a feketegazdaság és azon belül a gazdasági bűnözés, a korrupció visszaszorítása érdekében. Azt azért hangsúlyozni szeretném, ugyanakkor természetesen ez nagy és összetett társadalmi, politikai problémakör. S nem egyedül kormányzati feladat. Jóllehet első számú felelőssége a kormánynak van. Ezt azért kívánom megjegyezni, mert sohasem lesz igazából hatékony a feketegazdaság visszaszorításáért folytatott küzdelem, ha a civil szervezetekkel, az érdekképviseleti szervezetekkel és más szervezetekkel nem tudunk összefogni ennek érdekében. 69 Hadd említsem meg, hogy elég sok gond van a gazdasági kamarák működése terén. De az már mindenképpen eredménynek könyvelhető el, hogy 1995-ben és 1996 elején egy sor fantom, fiktív vállalatot, vállalkozást ki tudtak szűrni. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy a célt el tudjuk érni. De amit külön alá szeretnék húzni: az igazsághoz hozzátartozik, hogy tessék figyelembe venni, húsz hónappal ezelőtt ez a kormány - és most nem múltba akarok visszamutogatni - olyan rendszert is örökölt, olyan gyakorlatot, hogy például megszüntették a különböző, ma jövedéki terméknek minősített termékek állami monopóliumát, hogy gyakorlatilag ellenőrizhetetlenné vált egy sor terméknek a termelése, minősége és így tovább. Emlékezzenek a bizonyos paprika-ügyre és sok minden másra. S valóban igaz az az állítás, amely a kisgazda képviselőtársam részéről elhangzott, hogy szétesett az ország statisztikai rendszere is 1990 és 1994 között. Hozzá szeretném tenni, hogy a '96-os feladatok között és ehhez a témához kapcsolódóan ez kiemelt jelentőségű. Tehát az új, a normális átfogó statisztikai rendszer kialakítása és az ellenőrzési rendszer megteremtése.  S még valamit. Ugyancsak itt a vitában elhangzott a föld nyilvántartásba vétele. Hadd mondjam el: azért hozzátartozik az igazsághoz, hogy nemcsak elhatározott szándékunk, hanem már megtörténtek a szervezett intézkedések is a nemzeti kataszteri programnak a megvalósítására. Igaz, külföldi hitelből, de azokra a német tapasztalatokra támaszkodva, amelyek nagyon nagy sikert mutatnak ezen a téren. Alá szeretném húzni a továbbiakban azt is, hogy az ország nyitottsága is hozzájárul a gazdasági bűnözéshez és sok minden más negatív jelenséghez.  Önök jól tudják, a feketegazdaság ilyen nagyarányú jelenléte nem magyarországi sajátosság. Tulajdonképpen egész Közép-Kelet-Európában, a régió szinte minden államában hasonló arányú a feketegazdaság, a gazdasági bűnözés és minden egyébnek a súlya és jelentősége. Valamennyi parlament, kormány számára - itt a szomszédságban is - elsőrendű feladatot jelent ezekkel a jelenségekkel szembeni fellépés. Amit külön alá szeretnék húzni, az a következő. A kormány mindenképpen célul vette - és a kormány felügyelete alatt működő szervei, intézményei is - azt, hogy igazából a fő csapást a feketegazdaság és a gazdasági bűnözés visszaszorítása, radikális csökkentése terén a kemény, a nagy súlyú ügyekre kell mérni. A nagyösszegű adócsalások, a nagyösszegű, jogtalan adóvisszatérítések, a feketekereskedelmet bonyolítók és más nagy cégekkel szemben. A többit csak azért nem emelem ki külön, mert Vastagh Pál miniszter úr ezekről már szólt. Minden túlzás és cégek megnevezése nélkül meg kell mondani, hogy az elmúlt hónapok kedvező fejleményei közé tartozik, hogy azért igazából ezen a téren komoly előrelépés történt, méghozzá kézzelfogható, számszerűsíthető következményekkel. Teljesen egyetértek azokkal a felvetésekkel, hogy érdemi visszaszorítását a feketegazdaságnak csak a gazdaság helyzetének a megjavítása jelentheti. (11.30) Beleértve mindazt, ami a túlzott terheket, közterheket illeti, beleértve a munkahelyteremtő programokat, beleértve ebbe a körbe azt is, hogy felül kell vizsgálnunk: a munkanélküliségi rendszert hogyan lehet összekapcsolni a közmunkavégzéssel és sok minden mással. De illúziója senkinek ne legyen, ezeket a célokat csak hosszú évek alatt lehet elérni, sok év alatt, ahogy ez tőlünk Nyugatra is történt. Viszont az idő sürget, a helyzet több területen70 tarthatatlan. Éppen ezért konkrét intézkedésekre van szükség. Nem azt mondom, hogy rendkívüli intézkedésekre, legalábbis jellegüket, megfogalmazásukat tekintve, de az biztos, hogy az elmúlt húsz hónap felhalmozott tapasztalatai alapján néhány területen radikális lépésekre van szükség. S hozzáteszem - azzal az állítással szemben, ami itt elhangzott -, folytak nagyon beható elemzések nemcsak az elmúlt négy év, hanem a korábbi, azt megelőző évek kapcsán is. Tehát amit ma a kormány megfogalmaz, elhatározásként célul tűz ki, ez azért sokéves tapasztalat gyűjteményére épül. A kormánynak és elsősorban személy szerint nekem a következő elhatározott szándékom van. Először: mindenekelőtt szükség van arra, hogy egy határozott választóvonalat húzzunk az államigazgatás és a versenyszféra között. Olyan választóvonalat, amely azt jelenti, hogy hozzájáruljunk a politika szereplőnek vagy az államigazgatásnak a kifehérítéséhez, hogy mindenki döntse el: vállalja-e a közszolgálatot vagy pedig a versenyszférában boldogul, és a kettőt összekeverni nem szabad. Ugyanakkor feltétlenül szükség van arra is - meggyőződésem szerint -, hogy előre tudjunk lépni az állami tisztviselők, köztisztviselők és közalkalmazottak javadalmazása terén, mert csak ennek alapján tudjuk megfogalmazni és igényelni a magas szakmai követelmények teljesítését. Hiszen rendkívül leterhelt apparátusról van szó az államigazgatás esetében. Másodszor: ugyancsak az eddigi tapasztalatokat figyelembe véve és a legkülönbözőbb szakmai és más szervezetekkel konzultálva, egy központi szervezetet kívánok a magam részéről létrehozni. Ez a központi szervezet, amely nem más, amelynek rendeltetése az lenne, hogy a nemzetgazdaság szempontjából jelentős gazdasági visszaélések gyanújának felmerülése esetén nyomozást és operatív eljárást foganatosíthasson. Meg kell mondanom, hogy ez egyáltalán nem ismeretlen dolog a nyugati gyakorlatban, Nagy-Britanniában, illetve Angliában már hatodik éve működik a kormány mellett egy ilyen szervezet. Hasonlót hoztak létre Olaszországban a nagyarányú korrupció, a maffiák ellen. Van már hosszú évek óta hasonló rendeltetésű szervezet az Egyesült Államokban, Franciaországban és másutt is. Tehát van ennek már olyan külföldi tapasztalatgyűjteménye, amelyre építeni lehet. Két, kettős szervezeti megoldásban gondolkodunk. Az első, hogy a most létező Kormányzati Ellenőrző Irodát Kormányzati Ellenőrző és Nyomozati Irodává fejlesztjük, azzal, hogy ez az iroda rendvédelmi jogosítványokkal is fel lesz ruházva. Természetesen ez együtt jár egy jelentős létszámbővüléssel is, most alig tíz fővel dolgoznak; s hozzá szeretném tenni, mielőtt bárki felvetné, talán joggal is, hogy ez többletkiadással jár, igen, többletkiadással, de többszörösen megtérül az a kiadás, amit erre fordítanánk. Vagy a másik megoldás, amin még dolgozunk, a másik forma, hogy egy központi gazdasági nyomozóhivatalt állítunk-e föl. Olyan központi gazdasági nyomozóhivatalt, amely - természetesen együttműködve az ügyészséggel, VPOP-val, APEH-hel, rendőrséggel, de - mindenképpen önálló szervezetként működne, közvetlenül a miniszterelnökség alá rendelve. Erről még folynak a szakmai egyeztetések, de elhatározott szándékom, hogy ezt ez év első felében, tehát június 30-áig létrehozzuk. Természetesen az ezzel összefüggő szükséges törvényi szabályozásokat, meglévő törvények módosítását önök, a parlament elé terjesztjük. Harmadszor: eldöntésre került a pénzintézetekkel kapcsolatban, hogy megszüntetjük az állami és többségi állami tulajdonban lévő pénzintézetek kettős tulajdonosi joggyakorlását. Elég sok panasz, probléma merül fel az állami pénzintézetekkel, általában a bankszférával kapcsolatban, és most nem a bankokat akarom bántani. Tehát ebben az Országgyűlésben is sokszor fölmerültek a különböző bankokkal kapcsolatos kérdések. Mi a magunk részéről azt71 tudjuk megtenni, hogy egységes kézbe kerülnek a tulajdonosi jogok, illetve a tulajdonosi jogok gyakorlása. A pénzügyminiszter úrral és a privatizációs miniszter úrral megbeszélve, ez a privatizációs miniszterhez fog tartozni. Ez is segít abban, hogy egységes szemléletet, egységes gyakorlatot kövessünk, hozzátéve, hogy természetesen a jövőben is lesznek meghatározott jogai a Pénzügyminisztériumnak, de a tulajdonosi jogokat egy kézbe összepontosítjuk: a privatizációs miniszterhez és rajta keresztül az ÁPV Rt.-hez. Rendkívül fontos ez a bankok privatizálásának felkészítéséhez is egyfelől, másfelől pedig, ha szükséges, bizonyos eljárások lefolytatásához is. Negyedszer: feltétlenül változtatni kell a mostani gyakorlaton abban az értelemben, hogy szinte minden minisztériumban, minden hatóságnál létezik belső ellenőrzés, illetve belső elhárítás. Azt fogom kezdeményezni a kormánynak, hogy ezek az ellenőrzési, elhárítási szervezetek, részlegek közvetlenül a miniszterek, a miniszter, illetve az adott intézmény vezetőjének alárendeltségébe kerüljön, szemben a mostani helyzettel. Ez azzal jár és az a célja ennek a lépésnek, hogy igen, a miniszterek, a kormánytagok és ezen keresztül a kormány legyenek közvetlenül felelősek azért, ha valahol visszaélések és minden egyéb vagy jogszabálysértés történik, azért a miniszter felelős. És ha már ezt említettem, hadd jegyezzem meg, hogy mi tervezzük a miniszterek jogállásáról és felelősségével kapcsolatos törvénytervezet beterjesztését a parlament elé. Ehhez viszont a tisztelt ellenzék egyetértését is kérjük, azért, hiszen ez érinti az alkotmányt, márpedig vállaltuk a megállapodás szerint az új alkotmány koncepciójának megszületéséig az alkotmánymódosítási moratóriumot. Ötödször: január 8-án megbeszélésre került sor a megyei bíróságok elnökeivel, érdekképviseleti szervezetükkel, a Legfelsőbb Bíróság vezetésével és a Legfőbb Ügyészség vezetésével. Ennek keretében jómagam a kormány nevében a következőt vállaltam. Vállaltam azt, hogy együtt átvilágítjuk, megvizsgáljuk a bíróságok anyagi, pénzügyi helyzetét, felszerelésük korszerűsítésének problémáit, hogyan lehet segíteni rajtuk, ehhez megfelelő támogatás megszerzését a Phare-tól és másoktól. (11.40) Tudniillik valóban, a bíróságok terén - egyes bíróságoknál különösen - rendkívül rosszak a működési feltételek. Itt is elhangzott, felszólalásokban - és amerre megy az ember-, meg közvetlen érzékeli-, hovatovább tarthatatlan, hogy folyamatosan nő a nem tárgyalt hátralékok száma, lassú sajnos a bírósági eljárási folyamat. Ezen változtatni kell! Mi azt kértük - abban állapodtunk meg a bíróságokkal -, hogy legyenek partnerek ezen átvilágítás felülvizsgálata eredményeként, vagy ezzel párhuzamosan, partnerek: egyrészt az eljárási reform tető alá hozásában, felgyorsításában, és '97. január 1-jétől kezdődőleg vezessük be ezt az új gyakorlatot; másrészt, amit feltétlen szükség lenne még ebben az évben tető alá hozni, ez pedig a gazdasági bíróság. Aki foglalkozik közelebbről, vagy akár távolabbról szemléli a gazdasági természetű eljárásokat, nagyon jól tudja, hogy nemcsak agyon vannak terhelve a bíróságok, hanem nem rendelkeznek megfelelő szakemberekkel, se gazdasági-pénzügyi téren. Egyre több, sőt, az esetek nagy többsége gazdasági-pénzügyi természetű visszaélés-jellegű és így tovább; tehát súlypontként kell megfogalmazni a gazdasági, pénzügyi és ezzel kapcsolatban - szélesebben véve, a feketegazdaság visszaszorítása, a gazdasági bűnözéssel szembeni fellépés érdekében - a bírósági tevékenységet.Hatodszor: mind erőteljesebb követelményként fogalmazódik meg, részben a nyugati partnerek részéről, részben pedig itt, az országon belül is az, hogy jóllehet Magyarország nem részese a schengeni egyezménynek, de mindenképpen hozzá kell látnunk ahhoz - már az Európai Unióhoz való csatlakozás felkészülése jegyében is -, hogy egyre inkább alkalmazzuk, fokozatosan alkalmazzuk a schengeni egyezmény előírásait északi, keleti, déli határainkon. Ehhez nagyon komoly szervezeti és egyéb intézkedésekre van szükség. De azt hiszem, önöknek, tisztelt képviselőtársaim, nem kell külön aláhúzni, hogy ez mennyire kapcsolódik a feketegazdaság, a gazdasági bűnözés elleni küzdelemhez. Tehát rendkívül lényeges dologról van szó. Hadd említsem meg, hogy van erre is nemzetközi példa; hiszen Norvégia például nem részese a schengeni egyezménynek, ugyanakkor a maga részéről vállalta mindazt, amit a különben részes államok vállaltak, a maga határrendjében.  Amit befejezésül nagyon szeretnék kérni: mivel úgy ítélem meg, hogy gyakorlatilag a feketegazdaság visszaszorítása, a gazdasági bűnözéssel szembeni hatékony, széles körű fellépés érdekében, ügyében hatpárti egyetértés van a parlamentben - ez a vita is ezt bizonyította -, legyenek partnerek abban, tisztelt képviselőtársaim, hogy a feketegazdasággal, azon belül a gazdasági bűnözéssel összefüggő törvény-, jogszabályalkotási folyamatban gyakorlattá tegyük a kivételes eljárást. Adjunk ilyen szempontból egyfajta prioritást az ezekkel a kérdésekkel való parlamenti foglalkozásnak.  Teljesen egyetértek azzal - amit Zwack Péter képviselőtársam itt a végén elmondott -, hogy igen, a kormány időről időre tájékoztassa a parlamentet mindazokról a konkrét lépésekről, intézkedésekről - szándékairól is -, amelyeket a feketegazdaság és azon belül a gazdasági bűnözés ellen kíván tenni. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps mind a bal, mind a jobb oldalon.)