1994–1998 - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. március 24 (255. szám)
Napirenden kívüli felszólalók: HORN GYULA


HORN GYULA miniszterelnök: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim!

Az utóbbi hetekben tapasztalhatók olyan társadalmi-politikai feszültségek, amelyek megítélésem szerint a kormányon kívül a parlamentre is tartoznak. Különböző területeken és különböző okok magyarázzák ezeket a feszültségeket. Egy részük objektív eredetű, hiszen jó néhány olyan megoldatlan gond van, amely a rendszerváltás óta keletkezett, és a rendezésük komoly feszültségekkel terhesen folyik, de a közteherviselés elveinek gyakorlati alkalmazása sem könnyű feladat; hozzá szeretném tenni azt is, hogy az elmúlt évek során megváltozott a kormányzat szerepe és lehetősége a piacgazdaság kiépítése folytán.  De amiről külön szeretnék szólni: a különböző politikai erők és közöttük egyes parlamenti pártok megnyilatkozásai, sőt akciói viszont élezik ezeket a feszültségeket, és semmi közük az előbb említett objektív okokhoz.

Azt hiszem, itt a parlamentben többször megállapíthattuk együtt, hogy a politikai stabilitás, a társadalmi béke megőrzése a gazdaság további előrehaladásának is a feltétele. Azt is nyugodtan el lehet mondani, hogy érvényesülnek a parlamenti demokrácia elvei, érvényesül ennek gyakorlata, beleértve az ellenzéki pártok bírálathoz való lehetőségét és jogát vagy konstruktív javaslattételi jogát is. De itt egészen másról van szó. Mindenképpen hazugságnak, valótlan állításnak tartom azt, amit a Magyar Demokrata Fórum múlt hét pénteken a sajtótájékoztatóján megfogalmazott arról, amely szerint az orosz államadósság kapcsán a kormány 200 millió dollár értékről136 mondott le. Nem zavarja a sajtótájékoztatón e nyilatkozatot tett parlamenti képviselőt, hogy itt, a parlamentben erről már számos tájékoztató hangzott el, legutóbb március 17-én az IKIM politikai államtitkára részéről is.

Vagy a másik: a Kisgazdapárt szerint a mi kormányunk válságba juttatta a magyar mezőgazdaságot, a vidéki Magyarországot. (Közbekiáltások az FKGP padsoraiból: - Így van!) Mondja ezt az a párt, az a Kisgazdapárt, amely '90 és '94 között közreműködött a mezőgazdaság termelői és értékesítési rendszere, a szövetkezetek szétverésében... (Gyimóthy Géza: Már mindenki megegyezett! - Taps a kormánypártok padsoraiban.), amellyel gyakorlatilag lehetetlenné tették a korszerű mezőgazdaság építését; sőt, nagyságrendekkel vetették vissza a magyar mezőgazdaság boldogulási esélyeit. (Gyimóthy Géza: Ne hazudj!) Emlékeztetni kívánok arra, amikor indokolták a szövetkezetek szétverését s az egyéni gazdaságok létrehozásának szükségességét, olyan is elhangzott a Kisgazdapárt vezére részéről, hogy az egyéni gazdaságok fogják fölszívni a városi munkanélküliséget is. (Közbekiáltások a kormánypártok padsoraiból: Úgy van!)  Nos, hölgyeim és uraim, azóta tudjuk, hogy a vidéki Magyarországon, a falvakban mekkora a munkanélküliség. (Gyimóthy Géza: Veszteségesek voltak a tsz-ek. - Közbekiáltás az FKGP padsoraiból: Miért nem oldjátok meg? - Zaj. - Hangok a kormánypártok soraiból: A miniszterelnök beszél!)

Ez a kormány 1994 nyarától azonnal hozzákezdett a mezőgazdasági válság átfogó rendezéséhez. (Közbekiáltások az FKGP soraiból.) Ennek a munkának köszönhetően sikerült megállítani az ágazat további süllyedését, és van már teljesítmény, a sok rendezésre váró probléma ellenére is. (Közbekiáltás az FKGP soraiból: Debrecenben mit nyilatkozott?) Hangsúlyozni szeretném azt is, hogy ez alatt a harminckét hónap alatt az érdekegyeztetés folyamata a legnehezebb ezen a területen volt, hiszen a legkülönbözőbb szakmai, társadalmi és egyéb érdekek jelentek meg a mezőgazdasággal kapcsolatban, ami természetes dolog, de nem lehet figyelmen kívül hagyni.  A kormány minden ilyen igénnyel kapcsolatban nyitottságot és tárgyalási készséget mutatott. Ez történt a kiskőrösiekkel kapcsolatban is.

Figyelembe vettük azokat a jogosnak minősíthető igényeket, amelyeket a kistermelők, kisgazdálkodók nevében is megfogalmaztak. Emlékeztetni kívánok arra, hogy nem állja meg a helyét az az állítás, amelyet akár a Kisgazdapárt prominens képviselője, akár pedig a kiskőrösiek érdekképviseleti szervezete megfogalmazott, vagyis, hogy velük szemben a kormány arrogáns, és nem volt hajlandó velük tárgyalni.  Március 5-én - hogy csak a tényeket mondjam - ők szakították félbe a tárgyalásokat a Pénzügyminisztériumban, a megegyezés küszöbén.

És ugyanaznap a megállapodásunk ellenére nem jöttek el megbeszélni azt, hogy milyen rendezésre váró ügyeik vannak még. (Gyimóthy Géza: Dehogynem!) Március 14-én és 18-án az ő kérésükre megállapodás született, hogy a Miniszterelnöki Hivatalban lefolytatják a megbeszélést. Egyik tárgyalásra sem jöttek el.  Viszont amiről ma már az egész szól - a nyilatkozatuk, felhívásuk -, abban egyetlen szó nincs már a mezőgazdaságról vagy a kistermelők érdekeiről. Tehát nyugodtan nevezhetem hazugságnak, valótlanságnak, amikor az állítják, hogy a kormány nem akart velük tárgyalni. Azt meg végképp elfogadhatatlannak tartom - a parlamenti demokrácia keretei között is -, hogy egy olyan politikai párt, mint a Kisgazdapárt, politikai szervező szerepet vállaljon a különböző megmozdulások, akciók szervezésében. Ez nem illik, nem való egy parlamenti137 párthoz. (Dr. Gáspár Miklós: Taxisblokád!) Sőt, az a határozott véleményem, hogy amikor ilyen politikai szervezőakciókat folytatnak, akkor lényegében éppen az érintetteket, az érdekelteket csapják be.  Mind ez ideig a Kisgazdapárt részéről nem láttam olyan programot, amely megnyugtató választ adna a mezőgazdaság problémáinak megoldására. (Dr. Szabó Zoltán: Nincs is! - Gyimóthy Géza: És a kormány részéről?) Legalábbis én ilyen programmal nem találkoztam - gondolom, a Földművelésügyi Minisztérium sem.

Ugyanakkor a kormány már a modernizációs programjában is nagy hangsúlyt szentel a vidéki Magyarország gondjai enyhítésének. Hangsúlyozni szeretném azt is, hogy egyedül a kormánynak van a vidéki Magyarországra vonatkozó átfogó fejlesztési programja. (Gyimóthy Géza: Tettei nincsenek! Tettek kellenek!) Ehhez kapcsolódik az a sok területfejlesztési program, a legkülönbözőbb falvakhoz csatlakozó programok realizálása, amelyek végösszege a mezőgazdasági támogatással együtt 1997-ben eléri a 200 milliárd forintot. (Közbekiáltás az FKGP padsoraiból: Saját zsebből! - Derültség.)

Egyedül ennek a kormánynak van egy olyan programja, amely a falvak szociális és foglalkoztatási gondjain próbál segíteni, illetve megoldásokat kíván találni. És végül: egyedül ennek a kormánynak van egy nemzeti agrárprogramja, természetesen figyelembe véve az európai uniós követelményeket is. (Zaj a Magyar Demokrata Fórum padsoraiban.) Rögtön hozzá szeretném tenni a következőket: Ha van valami vitatott kérdés az Európai Unióban - és főként a csatlakozással, a bővítéssel kapcsolatban -, az a mezőgazdaság kérdése. Nincs két vezető politikusa az Európai Uniónak, aki egyetértene mindabban, ami a mezőgazdaságot illeti. Nagyon komoly viták vannak; rendkívül érzékeny ügyről van szó, kemény ügyről, és én arról tudom biztosítani a tisztelt parlamentet és a közvéleményt, hogy a kormány képviseli a magyar mezőgazdaság érdekeit a csatlakozási és az egész tárgyalási folyamatban. A nemzeti agrárprogramnak - amelyet jóváhagyott a kormány - a szakmai és érdekképviseleti egyeztetése folyik. Ez a nemzeti agrárprogram, amely lényegében keretet szab meg, célokat, törekvéseket fogalmaz meg. Ennek alapján a vita lefolytatása utánra - április 25-ére - hívtuk össze a nemzeti agrárkerekasztalt.

Számomra is ismeretes, hogy az ellenzéki pártok április 11-ére ugyancsak egy kerekasztal-konferenciát terveznek; nem ismeretes a számomra, hogy kiknek a részvételével. Számomra nem ez a döntő kérdés, hanem az, hogy ez a kerekasztal-konferencia mit fog eredményezni: egy lényegre törő, tartalmi vitát, konkrét javaslatokat a mezőgazdaság helyzetének javítására, vagy pedig elindít egy propagandaháborút. Ha az előbbi lesz, én a magam részéről csak üdvözölni tudom; és mindazzal, ami a megvalósításra érdemes, érdemben fogunk foglalkozni. Ha viszont propagandaháborúba fullad ez a konferencia, akkor az semmit nem fog segíteni a magyar mezőgazdaságnak.

A másik, tisztelt képviselőtársaim: a költségvetési szférában mutatkozó feszültségek, amelyekkel úgyszintén nagyon sok valótlanság jelenik meg a közvéleményben és itt, a Magyar Országgyűlésben is. Én itt a tényekről kívánok szólni. A kormány teljesíti azt a vállalását, amelyet aláírtunk 1996 decemberében.

Ez azt jelenti, hogy az egészségügy területén biztosítjuk a béremeléshez szükséges pénzügyi fedezetet, méghozzá garantáltan.Másrészt pedig azt is jelenti, hogy mindaz, amit 1997-ben teszünk az egészségügy terén, a megkezdett változások, reformok visszafordíthatatlan folyamatát jelentik... (Dr. Pusztai Erzsébet: Félek, hogy így van!), olyan visszafordíthatatlan folyamatát, amelynek igazi célja az egészségügy működőképesebbé tétele. Ami az oktatást illeti: a közoktatásban lényegében nincsenek bér- vagy egyéb feszültségek. Ami a felsőoktatást illeti: a kormány ugyancsak teljesíti a vállalt kötelezettségeit; és a Művelődési és Közoktatási Minisztérium - a törvényekkel összhangban - valamennyi felsőoktatási intézménnyel megállapodást kíván kötni. Azért hangsúlyozom, hogy a törvényekkel összhangban, mert a törvények kötelezettségeket is írnak elő a támogatással kapcsolatban, a felsőoktatási intézmények gazdálkodásának a korszerűsítésére.

S hadd emeljem ki azokat is a rugalmasság jegyében, amik például a felsőoktatási hallgatók társadalombiztosítás-mentes foglalkoztatását is - legalábbis járulékfizetés-mentes foglalkoztatását is - lehetővé teszik. Hogy mennyire megfelelnek ezek a tényeknek, bizonyítja az, hogy 1997 első negyedévében - két év óta először - a közalkalmazotti szférában közel 5 százalékos reálkereset-növekedés következett be. (Dr. Pusztai Erzsébet: Micsoda?) Hozzá szeretném ehhez tenni, hogy ez mintegy 700 ezer háztartást érint, és mindenképpen azt mutatja, hogy túljutottunk ebben a szférában is a megszorításokon.

Tisztelt Országgyűlés! Én azt megértem, hogy ebben az országban sokaknak rossz a közérzete - s hozzá is tenném, hogy nem alaptalanul. De ugyanakkor hadd hívjam fel a szíves figyelmüket arra, hogy egyre több, külföldön, de itthon is - a kormánytól független szakmai, gazdasági körök részéről - az az elismerés, amit az ország teljesítménye iránt fejeznek ki.  Hadd hívjam fel a figyelmüket arra a múlt heti hírre is, hogy a legszigorúbbnak tartott japán minősítő intézet hét hellyel sorolta előbbre - '96 második felének a teljesítménye alapján - Magyarországot, mindenekelőtt a politikai, gazdasági stabilitás és a társadalmi béke és teljesítmény alapján.

Befejezésül szeretném aláhúzni azt, hogy az európai politikai hagyományok közé tartozik, hogy húsvétkor a közélet szereplői átgondolják az emberi viszonyokkal kapcsolatos hagyományokat. (Derültség az MDNP padsoraiban.) Azt szeretném, hogyha húsvét az európai politikai kultúra újjászületését jelentené Magyarországon is, a mi közéletünkben is.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)