Idézetek

„A Szovjetunióval kapcsolatos kérdések az egész kampányban nagy teret kaptak. Megnyilatkozásaimban Gorbacsov méltatása mellett a tényleges piaci viszonyok megteremtését sürgettem. Kollégáim eredményesen fejezték be a szovjet csapatok kivonásáról szóló kormányközi megállapodás kidolgozását. Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszterrel 1990. március 10-én Moszkvában aláírtuk az erről szóló egyezményt.”

„Élénk visszhangja volt viszont az észak-atlanti közgyűlés rotterdami tanácskozásán kifejtett elgondolásnak, hogy meg kell teremteni az európai "kooperatív állam” rendszerét. A szervezet azért hívott meg, hogy tartsak előadást "Biztonságpolitika budapesti szemmel” címen. Olyan új intézményre gondoltam, amelynek keretében Magyarország s néhány közép-kelet-európai állam szorosan együttműködik a létező nyugati integrációs szervezetekkel, köztük a NATO-val és a Nyugat-európai Unióval. Ezek a szervezetek ily módon szavatolják az illető ország biztonságát. A kooperatív államok egymással is szerződnének, és a kétoldalú kapcsolatokban is megvalósítanák az együttműködést. A bolgár, a csehszlovák, a lengyel és a román küldöttek helyesléssel fogadták a kezdeményezést, a szovjetek viszont ellenezték Európa bármiféle övezetekre való tagolását.”

„Februárban számomra még egy fontos esemény történt, bár teljesen más műfajban, mint a Filmszemle. Az ENSZ Emberi Jogok Bizottsága ülést tartott, amelyen felszólaltam. Méltatva az emberi jogok érvényesülésének elsőbbségét a nemzeti feladatok között, kijelentettem, hogy a ’Magyar Népköztársaság el fogja ismerni az összes emberi jogi ENSZ-szervezet illetékességét panaszok benyújtása esetén, legyen az részes államok vagy magánszemélyek panasza’… Ezt követően ugyanis rátértem arra, hogy Magyarország közvetlen szomszédságában, Romániában súlyosan megsértik az emberi jogokat és az alapvető szabadságjogokat. Csorbítják az egyének és a nemzetiségek szociális, gazdasági és kulturális jogait is.”

„Hajnalra elhatározásra jutottam, s egy kiadós futás, majd forró fürdő után frissen bementem a minisztériumba. Behívtam két helyettesemet, és közöltem velük a döntést: Radikális megoldás kell, olyan, amely lehetővé teszi, hogy mindenki legálisan eltávozhasson. Ez pedig csak úgy lehetséges, ha a rendkívüli helyzetre való tekintettel felfüggesztjük az 1969. évi magyar-NDK utasforgalmi megállapodás és bizalmas jegyzőkönyvének alkalmazását. Az ellentéttel ellentétben lehetővé tesszük, hogy az NDK állampolgárok akadálytalanul eltávozhassanak minden olyan országba, amely az úti okmányukra hajlandó beutazó- vagy tranzitvízumot adni. Ennek megfelelően a magyar hatóságok eltekintenek annak vizsgálatától, hogy az NDK úti okmány egyébkét érvényes-e arra az országra, amely a vízumot kiadja. Legjobb lenne az egész egyezményt felmondani, de ezt nem célszerű megtenni, mert jogszerűen bármelyik fél felmondási szándékának kézhezvételétől számított három nap múlva lehet csak felmondottnak tekinteni az egyezményt. Ki tudja, addig mi történhet, nem várhatunk tovább – fejeztem be.”

„Mindenekelőtt azoknak a tapasztalatoknak az átadását, amelyek a belépési feltételek teljesítése során halmozódtak fel. Más kérdés, hogy bár nagy lépésnek tartom Magyarország társulási szerződését, vannak ennek hiányosságai. Nem felülvizsgálni, hanem korszerűsíteni és továbbfejleszteni kellene. Ezen a téren is igen fontos lenne az osztrák támogatás. Jelenleg ugyanis az EU részéről némileg szűkkeblű intézkedések történnek. Az EU váratlan lépései nehéz helyzetbe hozhatnák a magyar gazdaságot.”

„Támogatom a Partnerség a békéért együttműködést, ez azonban a teljes tagságot és biztonsági garanciák nyújtását a távolabbi jövőbe tolja ki. Megértem, közös érdek Oroszország helyzete további megingásának megakadályozása, de a NATO helyében bátrabb lépéseket tennék a térség más országainak irányában.”

„A spanyol újságíró legutolsó kérdésére, mikor vette észre, hogy a szocializmust lehetetlen megreformálni, Horn Gyula a következőket válaszolta:,,A hetvenes években, amikor kapcsolatra léptünk a nyugati szociáldemokráciával és megfigyelhettük a gazdaság- és a többpártrendszerű demokráciák működését. Ez alapvető volt annak megértéséhez, hogy a reform nem elegendő, hogy átalakulásra van szükség.”

„Mi, szocialisták sziszifuszi erőfeszítéssel, de az ókor mondabeli hősétől eltérően sikerrel dolgoztunk azon, hogy az országot az európai fejlett államok szintjére juttassuk föl. Ezt tartottuk történelmi feladatunknak, és önfeláldozó módon a nemzettel és nem a hatalmi ügyeskedésekkel foglalkoztunk. Kormányzati szempontból ezt tartom legfőbb hibánknak és erényünknek. A szocialista-liberális kormányzat jelentőset alkotott: az érdekegyeztetésen, a demokrácián, az államigazgatási reformokon alapuló kormányzásra adott példát. Mi a nehezebb utat választottuk. Igen kisszerű az a politika, amely valós jövőkép híján, kedvező üzenetek híján rágalmakkal, személyes megaláztatásokra tett kísérletekkel igyekszik elégtételt venni saját kudarcaiért. Magyarország a második évezred utolsó éveiben nem forradalmi időket él át. A hazát most a rendezett viszonyok, a fejlődés útján kell erősíteni. Azok, akiknek még nem adatott meg, hogy munkával bizonyítsanak, aligha képesek felfogni, mit jelentett évtizedek szívós erőfeszítésével hivatást, családot, életet kockáztatva egy diktatórikus rendszerből eljutni a függetlenségig, a szabadságig. Mi igyekeztünk jól sáfárkodni a lehetőségekkel. Most kiderül, hogy az utánunk következők hogyan élnek a hatalommal. A választásokat követő események azonban már egy másik történet részei. Ezt külön meg lehet írni – ha érdemes.”

„Ritka kivételektől eltekintve a nyugatiak - akik egyébként velünk kapcsolatban számtalan baráti hangvételű beszédet mondanak - nem mérik fel, hogy mi milyen magas árat fizetünk nap mint nap gazdaságunk átalakítása végett. Nem értik meg, hogy a piacgazdasági mechanizmusok bevezetése elkerülhetetlenül áldozatokat követel, számos embert hoz rosszabb helyzetbe, akiket azután (megfelelő eszközök hiányában) képtelenek vagyunk anyagilag kártalanítani.”

„Nem szabad urizálni egy parlamentnek és egy kormánynak abban az országban, ahol a lakosság többsége rossz körülmények között él.”

„Nemzeti ügynek tekintjük, hogy gyerekek ne éhezzenek az iskolákban - de azt is, hogy tehetséges fiatalok, tudósok itthon is megtalálhassák boldogulásukat. Becsüljük meg az írókat, művészeket, a pedagógusokat, a művelődés valamennyi közalkalmazottját és vállalkozóját!”

„Az a politikus, aki csak a másról szóló humort tudja elviselni, aligha tud szót érteni az emberekkel.”

„Magyarország modernizációja, fejlődése és biztonsága szempontjából elengedhetetlen, hogy mielőbb és a legkedvezőbb feltételekkel csatlakozzunk az Európai Unióhoz.”

„Aki támogatja az uniós csatlakozást, az gyermekei, unokái jövőjét akarja szolgálni, jelentette ki Horn. Véleménye szerint a Fidesz a csatlakozás kérdésében kétszínű, mert megnyilatkozásaival kétségeket kelt. A szocialista exminiszterelnök szerint Orbán Viktor a saját rossz hangulatát keveri össze a lakosságéval.”

„Döbbenetes, hogy néhány demagóg frázissal, szakmailag jelentéktelen, üres jelszóval milyen sikeresen tudták a jobboldaliak manipulálni a falvakat. [...] A választások után sokszor töprengtem azon, hogy milyen könnyű a kóklereknek becsapni az embereket. Keserves lesz a kiábrándulás, nagy árat kell fizetni az elszalasztott lehetőségekért.”

„Európa nem csak egy földrajzi fogalom, hanem egy magatartásforma; a humanizmus, a felvilágosodás, a reneszánsz, a szabadság, az emberi jogok összessége is. Számunkra Európa egy kulcsszó, és az egyetlen lehetőség, hogy nemzetünket is felemeljük.”

„Olyan világot kell teremtenünk, ahol nemcsak születni és meghalni lehet, hanem élni is érdemes. Ha ezt az esélyt elmulasztjuk, soha nem bocsáthatjuk meg magunknak és nem lesz, aki megbocsáthat majd nekünk.”

„A jó politika alapszabálya: elkerülni a propagandában azt, amit a politikában el akarsz érni.”

„Meggyőződésem szerint a többórás értekezletek merénylettel érnek fel az emberiség ellen. Ennél galádabb dolog talán csak a díszvacsorák rendezése lehet. Mindkettőt szívből gyűlölöm.”

„A kreativitás képességét tartom a legtöbbre, különösen a kis országok képviselőinek esetében. A magyarságra általában érvényes a magas szintű alkotóképesség. Ezt tanúsítja a világhírű tudósok, gazdasági vezetők, művészek, sportolók nagy száma, miként az is, hogy jártamban-keltemben szinte mindenütt nagy elismeréssel beszéltek a magyar munkások képességeiről. Tapasztalati meggyőződésem az is, hogy a kis országok jobban érzékelik a politikai árnyalatokat, finomságokat, mint a nagyhatalmak, mert ez utóbbiak túlságosan magasból szemlélik a világ dolgait.”

„Nem szívesen dicsekszem, de tény: mi voltunk azok, akik idejében felismerték a nemzet érdekeit és cselekedtünk. (...) Az új politikai elit tudatosan és nem az utca nyomására döntött úgy, hogy be kell vezetni a többpártrendszert.”

„A jobboldali kormány a maga befolyása alá hajtotta a közszolgálati televíziót. Pedig a sajtónak nem az a feladata, hogy ő csinálja a politikát. Tájékoztasson, bíráljon, dicsérjen meggyőződése szerint, a szuverenitás és a sajtószabadság szellemében. Vissza kell adni a szavak eredeti értelmét: a demokrácia legyen demokrácia, és ne szentesített jogtalanság.”

1994. szeptember 27.

„Valóban országos ügyről kívánok szólni, mindannyiunkat érintő kérdésről. Mégpedig arról, hogy most, 1996 tavaszán egy új szakasz kezdődött el Magyarországnak az euroatlanti integrációs szervezetekhez való csatlakozása terén. Nyugodtan mondhatom, mindaz, ami ezekben a napokban történt, gyakorlatilag visszafordíthatatlanná teszi a csatlakozás folyamatát. Természetesen ennek is van feltétele, mégpedig az, hogy a társadalom, az ország továbbra is támogassa a demokrácia és a gazdaság építését.”

1996. május 6.

„Hangsúlyozni szeretném a következőket, amelyek az Európai Unió részéről a legfontosabb követelmények a belépéshez: az Európai Unió mindenekelőtt megfogalmazza, hogy a demokratikus intézményrendszer stabilitása, a jogállamiság, az emberi jogok érvényesülése és a kisebbségi jogok tiszteletben tartása, valamint védelme az alapvető feltételek közé - tehát a csatlakozás alapvető feltételei közé tartozik. Nyugodtan mondhatom, hogy Magyarország ezeknek a követelményeknek teljes mértékben megfelel. A kormány nem tett, nem is kíván és nem is fog tenni semmiféle antidemokratikus lépést. Ellenkezőleg, az a törekvésünk, hogy tovább erősítsük a demokrácia, a jogállamiság intézményeit, az emberi jogok érvényesülését.”

1996. május 6.

„Megértem, hogy vajúdunk mindannyian, nem könnyű dologról van szó sem a belső átalakulásban, sem a szomszédsági kapcsolatokban. Ezt én megértem, de valamit ne felejtsenek el. Mindenfajta pátosz nélkül: valahol egy új fejezetet írunk Magyarország történelmében, amely fejezet azt jelentheti, hogy megteremtjük itt a demokrácia, a béke és az együttműködés feltételeit valamennyi szomszéddal. Kérem, ezen is gondolkozzanak el! Köszönöm a figyelmüket.”

1996. szeptember 3.